Fogyatékkal élők kulturális esélyegyenlőségének biztosítása
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tagjainak igényeit követve, ill. hagyományőrzési céllal évek, évtizedek óta, s a jövőben is folytatja kulturális és ifjúsági programjaink szervezését, ezek azonban nem pótolhatják azokat a fővárosi vagy országos rendezvényeket, a kultúra terén minden állampolgár számára hozzáférhető lehetőségeket, amelyektől halláshiányuk miatt esnek el a siket és különböző mértékben hallássérült emberek.
Konferencia az esélyegyenlőségért
"Egyenlő esélyek - esélyek az egyenlőségre" címmel tartanak kétnapos konferenciát spanyol, portugál, olasz és magyar civil szervezetek a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációjáról. A budapesti tanácskozáson olyan módszerek kidolgozására tesznek javaslatot a szervezetek képviselői, melyekkel hatékonyan tudják segíteni a fogyatékossággal élők életkörülményeit.
A siket nem süket
Bár a nagyothallás az emberiséggel egyidős, a társadalom és a nagyothallók viszonyán alig fedezhető fel változás. Ennek következményeként alakultak ki a még napjainkban is létező előítéletek. Nyelvünkben például a "süket" szó a kétséges szellemi képesség kifejezésére is szolgál. Ezért nevezik magukat a hallásukat teljesen elveszített emberek inkább "siket"-nek.
Meghallják-e a siketek panaszait?
A siketek azért küzdenek, hogy idehaza elismerjék őket nyelvi kisebbségként, ugyanúgy, mint sortársaikat több uniós tagállamban. Jogaikat az esélyegyenlőségi törvény elvileg garantálja.
Hazánk lakosságának tíz százaléka valamilyen mértékben halláskárosult. Ebből háromszázezren súlyosan nagyothallók, hatvanezren pedig siketek. A szomorú valóság egyelőre azt mutatja, hogy esetükben csak elméletben beszélhetünk esélyegyenlőségről.
Vajon ki hallja meg a hallássérültek szavát?
/A GyógyHír interjújának teljes szövege/ Magyarországon óvatos becslések szerint 8600 siket ember és 55 ezer nagyothalló él. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége azonban másként számol. A WHO-ra hivatkoznak, az egészségügyi világszervezet pedig azt mondja: a népesség legalább 10%-a küzd valamilyen hallássérüléssel. Ha ezt az arányt Magyarországra vetítjük, akkor legalább egymillió ember érintettségét kell megállapítanunk. Ez az arány az elkövetkező években - minden valószínűség szerint - csak romlani fog, hiszen folyamatos zajszennyezésben élünk, ennek pedig egyenes következménye a halláskárosodás.
