Fogyatékkal élők kulturális esélyegyenlőségének biztosítása
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tagjainak igényeit követve, ill. hagyományőrzési céllal évek, évtizedek óta, s a jövőben is folytatja kulturális és ifjúsági programjaink szervezését, ezek azonban nem pótolhatják azokat a fővárosi vagy országos rendezvényeket, a kultúra terén minden állampolgár számára hozzáférhető lehetőségeket, amelyektől halláshiányuk miatt esnek el a siket és különböző mértékben hallássérült emberek.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a fővárosban mintegy 2.600 tagot tömörít. Emellett speciális oktatási intézményekben kb. 480 gyermek-, ill. fiatal tanul többnyire bentlakásos formában. Az ily módokon regisztrált siketek és nagyothallók összesített száma Budapesten tehát 3.080 fő. Emellett a népesség mintegy 10%-át érinti közvetlenül valamilyen mértékben a hallássérülés (WHO-felmérés), azaz ténylegesen 200 ezer főre tehető a nem szervezett fővárosi hallássérültek száma.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tagjainak igényeit követve, ill. hagyományőrzési céllal évek, évtizedek óta, s a jövőben is folytatja kulturális és ifjúsági programjaink szervezését, ezek azonban nem pótolhatják azokat a fővárosi vagy országos rendezvényeket, a kultúra terén minden állampolgár számára hozzáférhető lehetőségeket, amelyektől halláshiányuk miatt esnek el a siket és különböző mértékben hallássérült emberek.
A szövetség különböző kulturális fesztiválok és seregszemlék (videószemle, színjátszó találkozók), színházi napok, versenyek-vetélkedők (Ki mit tud?, tájfutó, műveltségi, ügyességi), pályázatok (rajz, fotó), kiállítások, táborok (ifjúsági és kommunikációs, filmes stb. alkotótábor), találkozók szervezésével foglalkozik. A rendezvények szervezése mellett továbbra is fontos szerepet kap a műhelymunka, az amatőr színjátszó csoportok működtetése és újabbak alakításának elősegítése.
Az amatőr színjátszás mellett jelentős igény mutatkozik szervezett formában történő színházlátogatásra. Ezek akkor vonzóak a szövetség tagjai számára, ha jelnyelvi tolmács és indukciós hangerősítés/szövegkivetítés teszi élvezhetővé az előadást, s emellett - szociális helyzetük miatt - ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel juthatnak a színházjegyhez.
Az akadálymentes környezet megteremtésének törvényi kötelezettsége a siket és nagyothalló személyekre is vonatkozik, körükben is nélkülözhetetlen lenne. Pontosan értelmezve, nem a fizikai, hanem a "verbális rámpa" megteremtésére van szükség a hallássérült személyek számára. Esetükben az akusztikus információk vizuális megjelenítése (műsor-feliratozás /digitális szövegkivetítés, feliratok, tájékoztatók, piktogramok, stb.) és a nagyothallóknak az indukciós hurokerősítők alkalmazása jelentik a megoldást.
Ugyancsak nélkülözhetetlen minden esetben a jelnyelvi tolmács, mint közvetítő bevonása. A jeltolmács jelenléte, közreműködése nemcsak a siketek, hanem a jelnyelvet ismerő nagyothallók széles rétege számára is elengedhetetlen, akik az indukciós hangerősítés segítségével kapott hangjeleket a tolmács artikulációjával és a jelben kapott vizuális információval kiegészítve jutnak teljes szövegélményhez.
A kulturális és művelődési intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, konferencia- és előadótermek stb.), a kulturális és közművelődési jellegű rendezvények, szórakoztató programok esetében e feltételek megteremtése vezethet az esélyegyenlőség biztosításához, hiszen az ismeretekhez, a kultúrához való hozzáférés éppúgy joga a hallássérült embernek, mint bármelyikünknek. A kulturális életbe ezáltal történő bekapcsolásuk nemcsak művelődésüket, hanem a társadalmi szemléletváltás célját is szolgálná.
Forrás: www.budapest.hu
